A spanyolokban van valami különleges, mint a legtöbb mediterrán népben. Ahogy a madridi utcákat koptattuk egyszerre lehet felfedezni a temperamentumos habitust, és a kényelmes életmódot, amit mi - folyton negatív, rohanó - magyarok annyira irigylünk a déli országok lakóitól.
Persze Madrid már közelebb van egy kozmopolita világvároshoz, mint a hagyományos spanyol életmódú településhez, ahhoz, hogy azt igazán megtapasztaljuk kicsit elkell távolodnunk és nem a turisták által frekventált helyeken kell keresni azt.
De talán van Spanyolország fővárosában is egy hely, ahol megelevendnek előttük a spanyol sztereotípiák színes mozaikjai. Ez pedig a Plaza de Toros a madridi bika viadal aréna, ami ráadásul a harmadik legnagyobb ilyen jellegű létesítmény a világon.
Ott jártunkkor éppen viadalra készültek. Kalapos spanyol urak hangosan beszélgettek a pénztárak előtt, és sorban váltották meg jegyeiket az eseményre. Itt már vártunk egy rézfúvos hangszeres torreádor ruhába bújt embert is, valahonnan a stadion mellől, hogy rázendítsen valami tradícionális spanyol zenére, de ennyire nem volt autentikus a nihil. Viszont a jegyekkel kapcsolatban annyit mindenképp megemlítenénk még, hogy egyrészt rengeteg szektorra van osztva a létesítmény, és mi nem tudtunk kiigazodni a sok jegy fajta között, viszont az itt is igaz, mint mindenhol, hogy az olcsóbb jegyek a távolabbi székekre szólnak, de ahonnan már értelmesen lehet követni az eseményeket, ott már elég borsos, több tízezer forintnak megfelelő euró volt a jegy ára.
Körbejárva az épületet láthattuk, hogy építészetileg igazi mestermunka, nem hiába a világöröség része már 1994 óta. Gyönyörű formák, aprólékos kidolgozottság. Jöjjön ezekről néhány kép:
A legutolsó képen látható egy bika szállító kocsi is. De ha már a híres torreádorok otthonáról szót ejtettünk, akkor beszéljünk a modernkori gladiátorokról, azaz a futballistákról is.
Az egyik este kilátogattunk az Atlético Madrid egyik összecsapására, melyet a Wanda Metropolitano stadionban rendeztek meg. Madrid kiterjedt metróhálózata ezt a részt sem hagyja ellátatlanul, és rendkívül korrekten - bár a stadion nagyon messze van a belvárostól - egészen eddig a megállóig érvényes a legbelső zónának a jegye/bérlete, így nem kellett semmilyen kiegészítő jegyet vennünk. A stadiont 2017-ben adták át, és látszik, hogy a környezete is újépítésű lakótömbökkel, épületekkel van tele. Igazi modern kori létesítmény meredek lelátókkal, hatalmas kivetítőkkel, led világítással.
Mi a harmadik karéj alsó részébe vettünk jegyet, de jól lehetett látni a pályán történteket. A jegy ára egyébkén 62 euró volt/db. Nem olcsó, de megérte, bár kifogtuk a szezon azon kevés meccsét, amin a madridi csapat 0:0-t játszott. De az épületért, a hangulatért mindenképpen megérte.
A követkző posztban Madridon belül elmegyünk Egyiptomba, és egy gyönyörű parkba is.
A&G
