Utazunk és Élünk

Utazunk és Élünk

Egy csipetnyi Milánó

2019. augusztus 08. - Utazunk és élünk

Egy pici, rendhagyó, de a szívünknek annál kedvesebb utazásra invitálunk most titeket. Amikor elkezdtünk érdeklődni az olcsó és praktikus utazások iránt, már akkor több cikket olvastunk a villámlátogatásokról, azaz amikor a repülőgép menetrendjének hála egy nap alatt megtudsz nézni egy várost. Reggel mész, este jössz. Ezekben az írásokban többször is szerepelt Milánó, mint potenciális helyszín, és A. még első repülő útja előtt volt, a kicsivel több, mint egy óra pedig ideális választásnak tűnhetett, már "csak" a repjegy keresés volt hátra...

 

Akkor még zöldfülűek voltunk, bár most sem vagyunk profik. Majd akkor kezdünk ilyen besoroláson egyelőre gondolkodni, hogy ha 10 dollár alatt eljutunk a tengeren túlra. 

A&G tipp:

Repülés szüzeknek érdemes óvatosan tervezgetni az első utat. Amikre érdemes figyelni:

  • Az első út ne legyen hosszabb másfél óránál
  • Ezen időintervallumon belül számos gyönyörű európai város elérhető, válasszuk ki a legszimpatikusabbat
  • Érdemes az oda-vissza útnak viszonylag közel lenni egymáshoz (akár egy napon belül is, mint ahogy mi csináltuk), mert ha ne adj isten rosszul sülne el az első út, egy két hetes ott tartózkodásra elég erősen rányomhatja a bélyegét a vissza úttól való félelem
  • Ennek a gazdaságilag fájóbb alternatív megoldása ha a visszaútra szóló repjegyet "eldobjuk", és vonattal, vagy busszal jövünk haza, de ilyenekre nem is szabad gondolni, mert a repülés király :)
  • Bár nem olcsó megoldás, de aki előre fél tőle, úgy hogy még ki sem próbálta, érdemes elgondolkodni egy olyan légitársaságon, akinek fedélzeti ellátás, és szórakoztató rendszer is van a repertoárjában, mert ezekkel ellehet vonni a figyelmet, bár szerintem nincs jobb a csodálatos föntről látható tájnál, de hát kinek a pap, kinek a gyönyörű látkép

A repülőjegy vadászat nem állított nagy kihívások elé. Körülbelül olyan érzésünk volt, mint az egyszeri gazdag hobbivadásznak a les előtti etetőnél. Keresgélni sem kellett, mert ez a desztináció a legolcsóbbak között van. Persze időpontbeli rugalmasságra szükség volt, de egy hétfői kora reggeli indulással, és késő esti érkezéssel sikerült fejenként 6.000 ezer forintért  oda-vissza megvenni a jegyet, ami kevesebb, mint a Budapest - Hegyeshalom út ára, tehát vasúttal a határig sem jutnánk el ennyiből. Enélkül is, de ennek tudatában meg pláne megérte. Persze ha valaki nem bízza magát az ülőhely választó algoritmusra (egy későbbi posztban erről is szó lesz majd)  - és a szűzrepülőknek először ajánlott, hogy ismerős mellett tegye meg az utat, hiszen ha egy vadidegen ember van az egyszeres válogatott utazó mellett az csak növelheti az esetleges stresszt. Illetve turbulencia, vagy egyéb probléma esetén sem jó, ha nincs ott olyan akivel szabadon megoszthatnánk az érzéseinket, vagy információhoz juthatnánk a helyzetet illetően. 

Egy hétfői napon a Wizz Air budapesti bázisgépinek kirajzási időszakában, azaz reggel hatkor felszálltunk, majd eseménymentesen landoltunk Milánó-Malpensa repülőterén. Milánó környékén három repülőtér van:

  • Linate - egy, a belvároshoz közeli, főleg hagyományos légitársaságok által használt légikikötő, 10 millió alatti forgalommal
  • Malpensa - a WizzAir fő bázisa Lombardiában, a legnagyobb repülőtér ebben a térségben a maga 25 milliós utasszámával, mi ide repültünk
  • Bergamo - Körülbelül egy óra innen is, és Malpensáról is az út Milánó belvárosába. Ez a reptér 13 milliós utasforgalommal bír, és a Ryanair elsődleges HUB-ja a térségben. 

Malpensaról, és a bergamói reptérről is remek eljutási módok vannak az olaszok pénzügyi, és divat fővárosába. 

Itt is érvényes az, hogy ha retúrt veszel, és minél korábban, annál olcsóbban lehet hozzájutni. 

Mi busszal mentünk be, reggel. Garantált volt a késés a reggeli csúcsban, így az 50 perces menetidő kb. 1:20-ra módosult. Végig utaztunk a vonalon, így a Központi pályaudvar mellett csöppentünk bele a milánói forgatagba. A vasútállomás környékéről született első benyomásunk eléggé lehangoló volt. Kosz, szemét, veszélyes alakok oldalt, ahol a busz letett, míg az előtte lévő téren páncélozott járművek, és a rendvédelmi erők munkatársai voltak. Nem ez volt a kedvenc részünk. Helyette itt egy régi, de aranyos kis villamos:

 20171009_121856.jpg

A milánói tömegkezlekedés szerteágazó, színes, és kortalan. Ráadásul olcsó. A repülőtéren az újságosnál tudsz venni jegyet a legkülönbözőbb formákban. Mi napi jegyet vásároltunk, korlátlan utazással 24 órán keresztül 6 Euróért fejenként. Nem egy drága dolog. 

Mivel nem volt egy egész napunk, de rohanni sem szeretünk, első ilyen utunkon azt a taktikát választottuk, hogy bele kóstolunk mindenbe egy kicsit, de nem mélyedünk el semmiben. Egy fix elmélyülősebb program volt, ez pedig a stadiontúra a San Siro-ban.

 A lila színű, ötös metróval lehet eljutni oda, ez az egyik végállomás, így nagyon nem lehet eltéveszteni. Az állomásokon utasvédelmi rendszerként, plusz héjvédelem biztosítja, hogy ne essen senki a metró alá, vagy annak közlekedési folyosójába. Ráadásul vezető nélkül viszi utasok tízezreit minden nap. 

A stadiontúra hatalmas élmény, kiváltképp annak, aki szereti a focit, vagy éppen az A.C. Milant, mint én :). De ha valaki annyira nem jártas ebben a sportágban, annak is érdekes lehet, hogy milyen egy öltöző, vagy hogy milyen monumentális méretei vannak egy ekkora monstrumnak ami nem mellesleg gyönyörű, és ráadásul nem is annyira drága 18 euró egy főnek a belépő. A túra alatt megismerkedthetünk az itt székelő A.C. Milan, és Inter múltjával, mezek, ereklyék, érmek, kupák segítségével, majd az öltözők következnek, utána pedig a játékoskijárón lépünk be a stadion játékterére, ahol leülhetünk a kispadra, illetve a nézőtér egy részére is felmehetünk, hogy ebből a perspektívából is megnézzük, milyen lehet itt egy mérkőzés. A végén persze a shop-ba irányítanak minket, ahol szinte mindent lehet kapni Milanos, vagy Interes logóval. Egyébként a stadiont hamarosan lebontják, így aki nem akar lemaradni róla, az gyorsan nézzen hatezres jegyeket Milánóba. 

Az egyedülálló sportélmény után vissza metróztunk a belvárosba, és a Sforzesco Palota felé vettük az irányt. Mivel ott egy egész napot lehetne eltölteni, így csak beleszippantottunk a középkori Olaszország levegőjébe, de aki több napra megy Milánóba, annak kötelező az épületegyüttesekben fellelhető múzeumok meglátogatása, ahol őskori, ókori, azon belül külön egyiptomi, középkori, és modernkori tárgyakat, alkotásokat tekinthetünk meg, nem beszélve a hangszermúzeumról. De az is feltud töltődni, aki - ahogy mi tettük - csak egy sétát tesz a falakon belül, és a parkban. 

Mivel a delet már elütötte az óra, így a szó szerinti kóstolás ideje következett. El akartuk kerülni a turistamágnes helyeket, így kicsit eltávolodtunk a Dómtól, és egy főleg helyiek által használt étterembe mentünk, és nem csalódtunk. Bár először furcsán néztünk, amikor kihozták ezt a számunkra elég rnedhagyó, és újragondolt lasagnét, de hol máshol kellene hinnünk benne, mint Olaszországban, hogy ez így jól néz ki. Finomnak egyébként nagyon is az volt. 

20171009_134737.jpg

A&G:

Mindenkinek azt javasoljuk, ha külföldön vagy, és enni-inni akarsz, hogy figyeld, honnan szűrődik ki a legtöbb helyi nyelvű beszéd, hiszen az annak bizonyítéka, hogy azt az egységet az ottani lakosok szeretik, így azzal biztos nem lőhetünk mellé. Ezek a helyek, nem mindig, de legtöbbször a turistalátványosságoktól picit távolabb helyezkednek el. Ne féljetek eltávolodni, hiszen így érezhetitek át az adott rész igazi hangulatát. Az okostelefonokra letöltött, vagy interneten elérhető applikációkon keresztül, vagy honlapokon könnyen tájékozódhattok, és kaphattok esődleges értékelési információkat. 

Az étkezés után mi sem autentikusabb, mint egy koffein bomba elfogyasztása egy kedves kis kávézóban. Mi is így tettünk, egy kis utca, kedves kis helyiségében egy nagyon finom kávét fogyasztottunk. 

Mivel már erősen délutánra járt az idő, hátravolt a kötelező kör, a Dóm, és a II. Vittorio Emanuele passzázs. Gyönyörűek, és valóban visszaadják a korabeli Milánó hangulatát, de nekünk nem tetszett az a fényűző luxus, amit a passzázson belül az üzletek sugároztak. Dehát ízlések és pofonok. A környéken ellődörögtünk még egy kicsit, a Dómon belül nem voltunk, amit bánunk, főleg, hogy fellehetett volna menni a tornyába szétnézni. Ez következőre tuti nem marad ki. 

A repülőtérre ugyanonnan indult a busz, ahol leszálltunk róla, így könnyedén visszajutottunk a Malpensára. A shuttle buszhoz kinyomtattuk a vouchert még itthon, azt a papírt megnézték, talán le is csippantották, visszafelé ugyanezt a procedúrát csináltuk végig, így a papírt tartsátok meg a visszaútig. 

Malpensa egyébként nem kicsi, így nézzétek meg az adott légitársaság melyik Terminálhoz áll be, mert nem mindegy, hogy a buszról például hol szálltok le, és ha kicsit késve érkeztek, akkor necces lehet a gép elérése. 

Új, és jó élmény volt ez az egynapos kiruccanás. Ilyenkor bár nincs idő mélyrehatóbban megismerkedni az adott várossal, hiszen a reptérről és a reptérre való be/kijutás is hosszú órákat vesz igénybe, amivel mindenképp számoljatok, de egy 8-10 órát általában mindig rá lehet szánni az adott helyre. Ezt előzetes tervezéssel tudjátok a leghatékonyabban megoldani. 

Hajrá, ne féljetek!

A&G

A bejegyzés trackback címe:

https://utazunkeselunk.blog.hu/api/trackback/id/tr714973680

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Gerolsteiner 2019.08.09. 12:08:37

Greta segíts! Ökoterrorizmus!

Gyöngyösi Zoltán · https://hovamerre.blog.hu/ 2019.08.09. 12:19:17

Na, ez az a poszt, aminek az égvilágon semmi értelme nem volt, mint ahogy az utazásotoknak sem. Elmentetek Milánóba, de a dómot nem néztétek meg, a többiről meg annyi a megállapítás, hogy kívülről jól néz ki. A stadionról semmit sem lehetett megtudni a puszta létén kívül. Ellenben kapunk egy képet egy kajáról, meg egy beégett képet a villamosról. Tartalmas út lehetett...

loading 2019.08.09. 15:17:52

Az igazán régi, favázas (1922-es gyártás) villamos meg smafu. Vagy nem ismerték fel.
Tényleg gyenge írás.
A stadion tavaly 22 EUR volt, Milano carddal 17,5 (ha jól emlékszem). 9,99 a fűmag.
Vannak még jó/szép helyek, bár maga a város jórészt kb. mint Szeged.

Utazunk és élünk 2019.08.10. 17:57:51

@Gyöngyösi Zoltán: Köszönjük szépen a véleményt, igyekszünk ezek után majd jobb és tartalmasabb írással megörvendeztetni majd mindenkit. Reméljük a korábbi posztjaink jobban tetszettek. Nekünk életünk első útjára ennyire tellett. :)

Szép napot!

Utazunk és élünk 2019.08.10. 17:59:04

@loading: Neked is köszönjük a véleményt, mindig tanul az ember, reméljük neked is jobban tetszettek a korábbi posztjaink, és a későbbiekben születők is elnyerik tetszésedet. Köszönjük a kiegészítő információkat.

Szép napot!
süti beállítások módosítása